A rózsafüzér egy létra a mennybe

A rózsafüzér egy létra a mennybe

ROSARIUM VIRGINIS MARIAE

II. János Pál pápa

Apostoli levele a szent rózsafüzérről

/1. A Boldogságos Szűz rózsafüzére, mely a második évezredben a Szentlélek indítására fokozatosan alakult ki, olyan imádság, melyet sok szent szeretett, és a Tanítóhivatal buzdít imádkozására. A maga egyszerűségében és mélységében most, az épp megkezdődött harmadik évezredben is nagyon jelentős imaforma, s az a rendeltetése, hogy az életszentség gyümölcseit teremje. Nagyon jól beleillik annak a kereszténységnek a lelki útjába, mely 2000 év múltán sem veszített semmit a kezdeti frissességből, s érzi Isten Szentlelkének „evezz a mélyre” késztetését, hogy újra elmondja, sőt elkiáltsa a világnak, hogy Krisztus, az Úr és Üdvözítő, „az ÚT, az IGAZSÁG és az ÉLET” (Jn 14,6), „az emberi történelem célja, az a végpont, melyre a történelem és a civilizáció vágyai irányulnak”. A rózsafüzér ugyanis – jóllehet jellegzetesen máriás imádság – lényegét tekintve krisztologikus.

A római pápák és a rózsafüzér /2. Sok elődöm nagy jelentőséget tulajdonított ennek az imádságnak. Ebből a szempontból külön említést érdemel XIII. Leó, aki 1883. szeptember 1-én tette közzé Supremi apostolatus officio kezdetű enciklikáját.[3]

Magam nem mulasztottam el egyetlen alkalmat sem, hogy a rózsafüzér gyakori imádkozására buzdítsak. Ifjú éveimtől kezdve fontos helye volt ennek az imádságnak lelki életemben. A rózsafüzér elkísért engem örömben és próbatétekben egyaránt. Sok-sok gondomat bíztam rá, és mindig bátorítást találtam benne. Hálámat az Úrnak az Ő szentséges Anyjának szavaival szeretném kifejezni, kinek oltalma alá helyeztem péteri szolgálatomat: Totus tuus! (Mind a tied).

Az Üdvözlégy Mária szavainak mondása közben elvonulnak lelki szemeink előtt Jézus Krisztus életének fő eseményei. Ugyanakkor szívünk belefoglalhatja a rózsafüzér e tizedeibe mindazt, ami egy személy, a család, a nemzet, az Egyház és az emberiség életét alkotja. Az egyéni gondokat, a felebarát, s különösen a hozzánk, a szívünkhöz közelebb állók gondjait. Így a rózsafüzér egyszerű imádsága adja az emberi élet ritmusát.”

Magyarok Nagyasszonya

A szemlélődés útja / 3. A rózsafüzér mondása ugyanis nem más, mint Krisztus arcának szemlélése Máriával. /5. Miközben a kortárs kultúrában – sok ellentmondás közepette – újjáéled a spiritualitás igénye, melyet más vallások befolyása is táplál, még sürgetőbb, mint korábban, hogy keresztény közösségeink „az imádság hiteles iskoláivá” legyenek.

Imádság a békéért és a családért /6. A rózsafüzér szorgalmazásának nagyobb aktualitást ad néhány történelmi körülmény. Köztük az első: nagyon kérnünk kell Istentől a béke ajándékát. Hasonlóan elkötelezettséget és imádságot sürget korunk egy másik kritikus területe: a CSALÁD, a társadalom sejtje, melyet elméletileg és gyakorlatilag egyre erősebben támadnak bomlasztó erők. A rózsafüzér imádkozásának sürgetése a keresztény családokban – a család lelkipásztori gondozásának tágabb keretein belül – hatékony segítséget kínál a korunkat jellemző krízis pusztító hatásainak megfékezésére.

“Íme, a te Anyád!” (Jn 19,27) 7. Számos jele van annak, hogy a Szent Szűz éppen ezen imádság révén mennyire érvényesíteni akarja anyai gondoskodását. Különösen szeretnék emlékeztetni – a keresztények életére gyakorolt döntő hatása és az Egyháztól kapott hivatalos elismerés miatt – a LOURDES-i és a FATIMA jelenésekre. E kegyhelyeken számos zarándok keresi a megkönnyebbülést és a reményt.

1. M.B. Rózsafüzér a pompeji szentélyből; 2. Egy ősi város romjai vulkánnal a háttérben; 3. Boldog Bártolo Longo, a szentély alapítója.

A tanúk nyomában / 8. Lehetetlen volna megszámlálni a szentek seregét, akik a rózsafüzérben találták meg a megszentelődés hiteles útját. Legyen elég emlékezni Grignion Szent Lajos Máriára, aki nagyon értékes könyvet írt a rózsafüzérről, vagy arra a különleges karizmára, melyet Boldog Bártolo Longo (1841-1926), a rózsafüzér apostola hordozott. Az ő életszentségének útja a szíve mélyén hallott sugallatra támaszkodott: „Aki terjeszti a rózsafüzért, üdvözül!” E sugallat alapján úgy érezte, hogy Pompeiben templomot kell építenie a Rózsafüzér Királynője tiszteletére, annak az ókori városnak a romjain, melyet éppen megérintett az evangélium, mielőtt 79-ben a Vezúv lávája eltemette, és csak századokkal később bontakozott ki hamujából a klasszikus műveltség fényének és árnyainak tanújaként.

.

MÁRIÁVAL SZEMLÉLNI KRISZTUST

Urunk színeváltozása – Rafael Santi (1483-1520) festménye

Egy arc, mely ragyog, mint a nap / 9. „Elváltozott előttük, arca ragyogott, mint a nap” (Mt 17,2). Krisztus színeváltozásának evangéliumi jelenete, melyben a három apostolt, Pétert, Jakabot és Jánost magával ragadja a Megváltó szépsége, úgy tekinthető, mint a keresztény szemlélődés képe.

Mária emlékei / 11. Mária Krisztusra szegezett tekintettel élt, és megjegyezte minden szavát: „Emlékezetébe véste mindezt és szívében gyakran elgondolkodott rajtuk” (Lk 2,19; vö. 2,51). Ő állandóan a hívők szeme elé teszi Fiának ‘misztériumait’, azzal a kívánsággal, hogy szemlélődjenek és részesülhessenek e misztériumok üdvözítő erejéből.

A rózsafüzér szemlélődő ima / 12. A rózsafüzér Mária tapasztalásából kiindulva kifejezetten szemlélődő imádság. Szemlélődés nélkül a rózsafüzér lélektelen test, s mondása azzal a kockázattal jár, hogy formulák mechanikus ismétlése lesz, és ellentmond Jézus intelmének: ‘amikor imádkoztok, ne beszéljetek sokat, mint a pogányok, akik azt hiszik, hogy a bőbeszédűségükért találnak meghallgatást (Mt 6,7). Szemlélődés nélkül a rózsafüzér lélektelen test, s mondása azzal a kockázattal jár, hogy formulák mechanikus ismétlése lesz, és ellentmond Jézus intelmének: ‘amikor imádkoztok, ne beszéljetek sokat, mint a pogányok, akik azt hiszik, hogy a bőbeszédűségükért találnak meghallgatást’ (Mt 6,7). Mély gondolatánál meg kell állnunk. /15. A keresztény lelkiség lényegi sajátossága, hogy a tanítványnak egyre inkább hasonlóvá kell válnia Mesteréhez (vö. Róm 8,29; Fil 3,10.21). A Szentlélek kiáradása a keresztségben a hívőt mint szőlővesszőt ráoltja a szőlőtőre, aki Krisztus (vö. Jn 15,5), az Ő titokzatos testének tagjává teszi (vö. 1Kor 12,12; Róm 12,5).

Csoda a galileai Kánában

Máriával könyörögni Krisztushoz / 16. Krisztus arra tanított, hogy állhatatosan és bizalommal kell kérnünk Istent, ha azt akarjuk, hogy meghallgatásra találjunk. Az Evangélium a kánai menyegzőn éppen Mária közbenjárásának hatékonyságát mutatja meg, mellyel Jézus elé vitte az emberi szükségletet: „Nincs boruk” (Jn 2,3).

Egy hatásos módszer amit jobbítani lehet / 28. Napjainkban Nyugaton is megfigyelhető a megújult igény az elmélkedésre, amely más vallásokban olykor vonzóbb formában mutatkozik. Vannak keresztények, akik engedik magukat elcsábítani e formáktól, mert nem ismerik a keresztény szemlélődő hagyományt. A felkínált formákban vannak ugyan pozitív s olykor a keresztény tapasztalattal összeegyeztethető elemek, mégis gyakran elfogadhatatlan elméleti alapra épülnek. De rózsafüzér olyan sajátos vonásai vannak, melyek a jellegzetesen keresztény igényeknek felelnek meg.

A titok kimondása / 29. Az Egyházban kialakult lelkiségek – mint a képek tisztelete, mint az érzékelhető jelekben gazdag ájtatosságok, sőt a Loyolai Szent Ignác Lelkigyakorlataiban javasolt módszer is – láttató és a képzeletet megmozgató elemekhez (a hely elképzelése) folyamodtak, mert nagy segítségnek láttak bennük ahhoz, hogy a lélek a misztériumra tudjon koncentrálni. Ez az a módszer egyébként, mely megfelel a megtestesülés logikájának: Isten Jézusban emberi vonásokat akart magára ölteni. És az Ő testi valósága vezet el minket az isteni misztériumával való kapcsolatra.

Isten Igéjének hallgatása / 30. Annak érdekében, hogy az elmélkedés szentírási alapot kapjon és mélyebb lehessen, hasznos, ha a titok kimondása után fölolvasnak egy, a körülményeknek megfelelő rövidebb-hosszabb szentírási részt. Az egyéb emberi szavak ugyanis soha nem érik el a sugalmazott szavak sajátos hatékonyságát. A CSEND / 31. Az odahallgatás és az elmélkedés a csendből táplálkozik. Jó, ha a titok kimondása és a Szentírás szavai után megfelelő időre megállunk, hogy tekintetünket a szemlélendő titokra szegezzük, mielőtt elkezdjük a szóbeli imát. A csend értékének újrafölfedezése az egyik titka az elmélkedés és a szemlélődés gyakorlásának. Egy technológiákkal és hírközlő eszközökkel erősen áthatott társadalomban a csend egyre nehezebben található meg.

A “MIATYÁNK” / 32. Az Ige meghallgatása és a titok középpontba állítása után természetes, hogy a lélek az Atyához emelkedik. Majd lesz a Dicsőség nem rövid záradék, hanem megkapja a maga méltó szemlélődő jellegét mint a lélek felemelkedése a Paradicsomba, és megízlelteti a Tábor-hegy élményét, elővételezve az eljövendő szemlélést: „Jó nekünk itt lenni” (Lk 9,33). A tíz “ÜDVÖZLÉGY” / Az Üdvözlégyek ismételgetése a rózsafüzérben Isten gyönyörűségének hullámhosszára hangol minket: ujjongás, csodálat, hódolatteljes meghajlás a történelem legnagyobb csodája miatt. Mária jövendölésének beteljesedése ez: „Íme, mostantól fogva boldognak mondanak minden nemzedékek” (Lk 1,48). Fontos, hogy a DICSŐSÉG mint a szemlélődés csúcspontja tudatos legyen a rózsafüzérben. Majd lesz a Dicsőség nem rövid záradék, hanem megkapja a maga méltó szemlélődő jellegét mint a lélek felemelkedése a Paradicsomba, és megízlelteti a Tábor-hegy élményét, elővételezve az eljövendő szemlélést: „Jó nekünk itt lenni” (Lk 9,33).

BEFEJEZÉS

/39. Az eddig mondottak bőségesen megmutatták e hagyományos imádság gazdagságát, mely egyszerű, mint a népi ájtatosságok, ugyanakkor olyan teológiai mélységei vannak. Szívesen bízom ma ennek az imádságnak hatékonyságára – ahogy levelem elején mondtam – a világ békéjét és a családokat.

A BÉKE 40. A nehézségek, melyek az új évezred elején a világ horizontján jelen vannak, arra a belátásra juttatnak, hogy csak a konfliktusok szereplői és a Nemzetek sorsát irányítók szívét megváltoztatni képes égi beavatkozás ébreszthet. Emellett a rózsafüzér elmélkedtető erejével, az Üdvözlégyek nyugodt egymásutánjával megbékítő hatással van az imádkozóra, s felkészíti arra, hogy átélje és maga körül is sugározza azt a békét. Azt a békét, ami a Feltámadott különleges ajándéka (vö. Jn 14,27; 20,21). A rózsafüzér lelki szemeinket Krisztusra szegezi, a világ békéjének építőjévé is tesz bennünket.

.

A CSALÁD: a szülők és a gyermekek / 41. A rózsafüzér, amellett hogy imádság a békéért, mindig a család imádsága is, és imádság a családért is. A mai család sok problémája, különösen a gazdaságilag fejlett társadalmakban, abból ered, hogy egyre nehezebb kapcsolatba kerülni a másikkal. Az a család, amelyik közösen imádkozza a rózsafüzért, bizonyos mértékig reprodukálja a názáreti otthon légkörét: Jézust helyezi a középpontba, vele osztják meg az örömöket és fájdalmakat, kezébe helyezik a bajokat és terveket, tőle nyernek reményt és erőt az út folytatásához.

/42. A mai szülők számára egyre nehezebb követni a gyermekek életútjának változásait. A technikával, a tömegtájékoztató eszközökkel és a globalizációval áthatott világunkban minden annyira felgyorsult, s a nemzedékek közötti kulturális távolság egyre nagyobb. Imádkozni a rózsafüzért a gyermekekért, s még inkább a gyermekekkel együtt, kétségtelen, nem old meg minden problémát, de le nem becsülendő lelki segítséget jelent.

Föl lehet hozni ellenvetésként, hogy a rózsafüzér nem felel meg a mai gyermekek és fiatalok stílusának. De ez az ellenvetés talán a rózsafüzér nem egészen jó végzésén alapul. Egyébként, megőrizve a rózsafüzér eredeti struktúráját, semmi akadálya annak, hogy a gyermekek és fiatalok számára – akár a családban, akár csoportokban – a rózsafüzért megfelelő szimbolikus.

.

A nem elutasító, szenvedélyes és kreatív ifjúsági lelkipásztorkodás – a IFJÚSÁG VILÁGNAPJAI a mércék számomra ehhez! – képes, Isten segítségével valóban jelentős dolgokat megvalósítani. // Ha megfelelő módon ajánljuk fel a rózsafüzért, bizonyos vagyok benne: a fiatalok képesek lesznek újra meglepni a felnőtteket azzal, hogy magukévá teszik és az életkoruknak megfelelő lelkesedéssel végzik ezt az imádságot.

A rózsafüzér, az újrafölfedezésre váró kincs / 43. Reátok tekintek, bármilyen állapotban élő fivéreim és nővéreim, keresztény családok, betegek és öregek, s reátok, fiatalok: bizalommal vegyétek kézbe a rózsafüzért, s a Szentírás világosságánál, összhangban a liturgiával, mindennapi életetek körülményei közepette fedezzétek fel újra.

.

A Vatikánból, 2002. október 16-án.

II. János Pál pápa

__________